A jóval a virágzást megelőző és az átlagosnál nagyobb számú primer lisztharmat tünet alapján még arra lehetett következtetni, hogy az idei év főszereplője újra a lisztharmat lesz. A hűvös, csapadékos időjárás hatására azonban a lisztharmat felfutása lelassult és ritkán látható erővel támadott a peronoszpóra. A nehéz szőlővédelmi helyzet kialakulását segítette, illetve sok helyen kiváltója volt, hogy a sorozatos esőzések és a felázott talajok miatt, a vegetáció elején a kontakt készítményekkel történő kezelések részben, vagy teljesen elmaradtak. Sok helyen csak közvetlenül a virágzás előtt tudták elvégezni az első permetezést, olyankor, amikor már az első fertőzések megindultak. Ebben a helyzetben az döntött jól, aki ekkor már nem a csak kontakt hatóanyagot tartalmazó gombaölő szereket, hanem a felszívódó (vagy legalább mélyhatású) és kontakt, blokkolni is képes hatásmechanizmusú készítményeket választotta. A permetezési fordulók tarthatatlansága miatt, az érzékeny fajtákon a legjobbnak tartott kombinációk sem mindig hoztak (hozhattak) jó eredményt. A még láthatatlan fürtfertőzések a máskor tökéletesen ható és bizalmat élvező fungicidek kijuttatása után 2-3 nappal váltak láthatóvá és megdöbbentővé. Az ilyenkor szokásos gyors rákezelés, és az esetleges készítményváltás sem hozott áttörő sikert. Nem is hozhatott, mert a kuratív aktivitás visszafelé számolva nem több 1-2 napnál, a rákezeléseknél pedig ennél hosszabb fertőzésekkel találkoztak a gombaölő szerek és inkább „csak” az újabb fertőzéseket hiúsították meg. Míg a levélen a beszáradó olajfoltok, a penész kiverődés elmaradása mutatta a kezelések eradikatív hatását, tehát visszajelezték a kezelés hatékonyságát, a fürtökön nem volt, mert nincs is ilyen látványos „hatás visszajelzés”. A korábban fertőződött bogyók nem gyógyulnak meg, nincs lokalizálódó folt, hanem az először halványszürke bogyók fokozatosan bebarnulnak és leszáradnak. Az ilyen ültetvényekben már az is eredmény volt, ha a fertőzés erőssége, a fürtök teljes vagy részleges elhalása a jelentősebb gazdasági kár szintje alatt maradt. Később, a július első felében beköszöntő meleg a korábbi esőzésekből származó harmatképződéssel együtt jó környezeti tényezőket teremtett a lisztharmatnak, ami a még érzékeny fenológiai állapotban lévő bogyókon és a leveleken is megjelent. Várható volt, hogy a nagy meleg és a védekezések leállítják a peronoszpórát és mérséklik az erőre kapott lisztharmatot, de a kánikula nem tartott sokáig, és a változékony időjárás továbbra is segítette mindkét veszélyes szőlő kórokozó újabb és újabb fertőzési hullámait. Augusztus elejére országos átlagban már húsz százalékos terméskiesésről hallhattunk becsléseket, amit elsősorban a virágzást megelőző és az azt követő kisbogyós időszakban elszenvedett peronoszpóra fertőzések számlájára írnak. A július végi, augusztus eleji, csak kontakt készítményekkel történő kezelések helyett sok helyen még mindig a kontakt és felszívódó kombinációkat alkalmazták, ami szintén nem szokványos. A bogyók fenológiai állapota ezt ebben az időszakban már nem indokolta, hiszen ekkora már ellenállóak a lisztharmat és peronoszpóra fertőzésekkel szemben, viszont a leveleken jelentkező újabb és újabb friss penészkiverődések, és a nagyobb lombfelület veszteség lehetősége óvatosságra késztették a szőlőtermelőket.

A szüret még sok fajta esetében messze van, és az időjárás hozhat még nehéz helyzeteket az egyébként is meggyötört ültetvényekben. A szürkepenészre még fontos odafigyelni és az sem mindegy, hogy a peronoszpóra és a lisztharmat milyen mértékben fut fel a vegetáció végéig, hiszen a sok fertőző képletet maga után hagyó év melegágya lehet a következő nehéz évnek. A szürkepenész ellen továbbra is az egyik meghatározó készítmény a Teldor. Ennek két fő oka van. Az egyik, hogy a Teldorhatástartama az egyik leghosszabb a botriticidek között, a másik, hogy egyedi hatásmechanizmussal rendelkezik. Ez utóbbi tulajdonsága a megoldás kulcsát jelentheti a rezisztens Botritisz populációk kifejlődésének folyamatos megelőzésében. A Teldoregyszeri alkalmazását a zsendülés idején mindenképpen javasoljuk, második alkalmazását csak olyan területeken, ahol a későn lekerülő fajtákat erős botritisz fertőzés veszélyezteti. Fontos, hogy a többi szürkepenész elleni készítményhez hasonlóan a Teldor-t is megelőző védekezés formájában, azaz preventíven alkalmazzuk.

Az oldallal kapcsolatos véleményét, javaslatait, kérdéseit a bayer@kiskert.hu e-mail címen is szívesen látjuk.